Izgatottan vártam a Gyöngyösről érkező turatársaimat, akik a Kékes Turista Egyesülettől érkeznek. A meteorológusok barátságtalan időt ígértek, de szerencsére a rossz idő elmaradt. Mondtuk is, hogy ezt már megszokhattuk a gyöngyösi csapattal. A különbusz időben érkezett, sőt fel is vett, hogy immár közösen utazzunk Budaörsre, túránk kiindulópontjához. A csapatot szemlélve örömmel láttam, hogy a felnőttek mellett gyerkőcök is eljöttek erre a szép tavaszi túrára. Összesen 23 túrázó és jómagam alkotta csoport jó hangulatban várta az indulást.

Szerelvényigazítás útán elindultunk, hogy megtekintsük percpontos napórát. És valóban követni lehetett a pontos időt. Amiről megfeledkeztem az, hogy a hosszú buszozás után a szükség bizonyos helyre szorított minket. Nagyon jól esett, hogy a szomszédos templom plébánosa, vendégül látott minket a templomhoz tartozó kis toalettében. Köszönjük szépen.

A szél ellenére napsütésben indultunk el a Nefelejcs utcából a Kő-hegy felé. Elsétáltunk az Ó temető mellett, majd némi lépcsőzés után megérkeztünk a Kő-hegyre vezető geológiai ösvényhez, mely fokozottan védett területre vezet. Ahogy felfelé mászott a társaságunk, jellegzetes "kopár szél" nyaldosta fejünket. Erre természetesen fel voltunk készülve. A Kő-hegy "első szintjén" megcsodáltuk a dolomit szelvényeket, melyeket hőforrások színeztek vörösre.

Elérve a felső szintet, kibontakozott Budaörs panorámája, a Kő-hegyi kápolna pedig békés nyugalomban várt minket. Amerre csak néztünk, mindenütt láthattunk valami szépet. Meglátogattuk a Remete-barlangot, a nagy kereszt alatti sziklát és a kilátó szirtet. Ez utóbbinál csoportképet is készítettünk, melyhez a hátsó panorámát az Odvas-hegy kiemelkedő kopár süvegje adta. A felerősödő szél indulásra ösztönzött, nem tétováztunk, a Kő-hegyi lépcsősoron leereszkedtünk és Budaörs csendes utcáin folytattuk utunkat. Bekukkantottunk a Starentanz kápolnába és vetettünk egy pillantást a Budaörsi kálváriára. A tavasz jellegzetessége, hogy virágba borultak a gyümölcsfák. Egyik szebb volt mint a másik.

Amint az Odvas-hegy aljában elértük az erdő vonalát röpke pillanatra megálltunk a felhagyott dolomitfejtőnél és visszatekintettünk a Kő-hegy irányába. Az aszfalt hátrahagyásával a táj jellege is megváltozott, agyagos ösvényen haladtunk a jelzésen. Felfedeztünk egy nagyon régi fokozottan védett területre figyelmeztető táblát. Egy ideig felfelé kapaszkodtunk, majd elértük a piktortégla üregek területét. Egy felhagyott tégla égetőért tettünk egy 5 méteres kitérőt. A következő kereszteződésnél balra fordulva a jelzésen egy másik turista csoporttal haladtunk Farkas-hegy felé. Kicsit össze is keveredtünk a vitorlázó emlékműnél. Szomorú, hogy az emlékmű az évek során ennyire csúnyán megrongálódott. A repülő szárny valamikor V betű alakban állt, egy réz emléktábla kíséretében. Egyébként a panoráma mindenkinek nagyon tetszet, hiszen Budaörs fölé emelkedve a távolban nagyon messzire elláttunk.

Rövid szemlélődés után elindultunk a Szekrényes-hegy irányába. Ígéretemhez híven, a bátrabbakat felvittem a Szekrényes csúcsához, ahol az egykori vitorlázógép beton indítózsámolya is látható. Megpillantottuk a Farkas-hegyi repteret, a János-hegyen az Erzsébet kilátót, Makkosmáriát, Nagy-kopaszi kilátót (Csergezán-kilátó), Sorrentot és nem utolsó sorban Budakeszit. Jómagam egy Ízletes kucsmagombát találtam lefelé jövet a hegyről, aminek nagyon örültem, mert én találtam :-)

Csatlakova a minket várókhoz útnak indultunk és lefelé haladva a Szekrényes-hegyet mintegy magkerülve Sorrento felé vettük az irányt. Nem kellet sokat mennünk, hogy a jelzést elérve e csodálatos sziklaegyütteshez juthassunk. Néhány túratársunk geoláda felkeresésében is sikerrel járt. A Sorrentoi sziklák fenyves köntösben kitűnő fotótémának kínálkozik, kattognak a gépek. Közel három kilométert sétáltunk a Csíki-hegyektől a Budakeszi erdőig. Útbaejtettük a Végvári sziklát és eljutottunk Makkosmáriára, ahol megtekintettük a templomot és a Mária képet.

Makkosmáriát elhagyva a jelzésen a budakeszi telkek mentén felkerestük a Kavicsos árkot, amit Meteor-szurdokként is neveznek, mivel a Meteor teljesítménytúra útvonala itt vezet. A kezdeti lomos részt egyre kellemesebb látvány váltotta fel. A Mária-sziklánál megpihentünk. Budakesziig aszfaltot gyúrtunk - elnézést kérek érte, ez az egy út van. Végül beérkeztünk Budakeszire a 22-es busz végállomásához, ahol márt várt minket a buszunk. Azért még egy lesifotót készítettem egy cicáról, amelyik egy csatorna kivezető csövéből kukucskált kifelé.

Az idő szűke miatt úgy döntöttünk, hogy a buszunk segítségével közelítjü meg a jelzésen található budaörsi mammutfenyőket. A fenyőket - terveimnek megfelelően - szinte mindenki átölelte, és ettől még jobban éreztük magunkat. A fenyők meglátogatása szép befejezése volt a programnak. Minden túratársaimnak megköszöntem, hogy a riasztó előrejelzések ellenére eljött és részt vett a programban. Útravalónak erre az alkalomra készített oklevelet nyújtottam át név szerint mindenkinek.
Köszönöm Rajki Marikának, az utazás megszervezését, Orbán Csaba túratársamnak pedig a túra 5letét, amit megvalósítottunk.

Tusjak Attila
2010. április 10.

---

Előkészületről:
Budaörsi kopárok - Bejárás I.
Budaörsi kopárok - Bejárás II.
Budaörsi-kopárok túraleírás .doc formátumban
Budaörsi-kopárok térkép